Angkor

Angkor - mérnöki csoda a dzsungelben

Kambodzsa szívében a dzsungel mélye rejt egy helyet, mely egykoron a világ legfejlettebb városának adott otthont.  A Khmer Birodalom uralta 9. és a 15. század között Délkelet-Ázsia nagy részét, Burmától Vietnámig. A birodalom központja Angkor, nevének jelentése: főváros. Bár Angkor épületei ősi civilizációként hathatnak, ám építése egybeesett Európa nagy katedrálisainak építésével, így látható a hatalmas kulturális különbség a két világ között.

A XX. században felfedezett közel 200 négyzetkilométeres területen több száz kőből épült templom és szentély áll. A királyi paloták és a városlakók házai, melyek fából készültek mára teljesen megsemmisültek.  A kőépítészet kétségtelenül itt érte el csúcsát, a gyönyörű faragott köveket mindenféle ragasztóanyag nélkül helyezték egymásra. A dzsungel mélyén meghúzódó hatalmas, radarmérések alapján, 1000 négyzetkilométeren elterülő város a világtörténelem legnagyobb városa volt a nyugati világ ipari forradalma előtt. A Khmer birodalom fénykorában a fővárosnak kb. 750 ezer (más becslések szerint akár egy millió) lakója lehetett.

I. Jaszovarman uralkodó alapította meg a fővárost, létrehozta az első nagy víztározót 7 km hosszú 2 km széles barajt, melynek vízével öntözhették a környező földeket. Becslések szerint ezeken a hatalmas méretű építményeken akár 200.000 is dolgozhattak. A következő évszázadok során minden uralkodó saját várost hozott létre, vagy alakította ízlésének megfelelően, megtartva Angkor fővárosi státuszát.

A khmer kultúra aranykora I. Szurjavarman uralkodása idejére esett, ekkor épült egész Ázsia legnagyobb vallási épületkomplexuma az Angkor Vat templomváros, 50 ezer munkás és 5000 szobrász közreműködésével.  A világ egyik legbámulatosabb létesítménye nem csupán méretének, hanem vízre épült mivoltának köszönheti hírnevét. Gyakorlatilag Angkor Vat egy mocsár közepén úszik, melynek alapját egy felszín alatti vízréteg alkotja. Méretei gigantikusak, a 82 hektáros területet, 5,5 km hosszú 190 méter széles vizesárok veszi körül.

A romváros műemlékei közül két templomegyüttes emelkedik ki: az Angkor Vat, amelyet a 12. században II. Szurjavarman, valamint az Angkor Thom, amelyet 1200 körül VII. Dzsajavarman király építtetett.

A háromszintes építményben, a lépcsők extrém meredekek, rengeteg a torony, minden tornyon négy vidám faragott arc – összesen 216 -, ami kőbe vésetten szimbolizálja, hogy az uralkodó mindenhol ott van és mindent lát. A homokkőből épített Angkor Vat minden szintjén medencéket találunk. Funkciója szerint a hívők mártóztak meg bennük az istentisztelet előtt. A vizet felpumpálták ide és agyaggal szigetelték le a kiásott mélyedéseket, hogy ne csorogjon le a víz a kőrétegek között. A főbejárathoz több kilométer hosszú, nyílegyenes, ceremoniális úton juthatunk el. A töltések, töltéshíd, vizes árkok, lépcsősorok, medencék, az állat alakú szobrok, az őrtornyok, majd a hatalmas lótuszbimbó formájú tornyok, a kerengők mind egy központi gondolatot szolgálnak: az istenek lakóhelyére tartunk! Az óriási épületegyüttes közepén egy templom magasodik, mely kétszer akkora, mint a londoni Tower. A felvezetéshez képest a végső cél egy meglepően kicsi, de annál nagyobb becsben tartott szentély. A templomcsoport falain és domborművein a hindu mitológia történései elevenednek meg: Istenábrázolások, a hindu hőseposz, a Mahabhárata, illetve a Rámájána csatái, oroszlán- és állatfaragványok és apszara-táncosok képei láthatók mindenfelé. A gyéren megvilágított kerengő falrészei az év más és más szakában kapnak erős természetes fényt. A körbejárási irányból a templomegyüttes nyugati tájolásából arra következtettek a régészek és történészek, hogy ez a templomrész periodikusan lejátszódó szertartások színhelye lehetett. Az óramutató irányával ellentétes haladás a temetkezési helyek hindu szertartásrendjét jelöli, ami arra utal, hogy Angkor Vat valóban II. Szurjavaman mauzóleuma lehetett.

A másik ismert részt Angkor Thomot, a nagyvárost VII. Dzsajavarman építette, mikor is a khmerek fellázadtak a vietnámi megszállók ellen és megkezdődött a buddhizmusra való áttérés, a hinduizmus pedig lassan a háttérbe szorult. A csak Nagy Építőként emlegetett uralkodó nagyobb építkezést hajtott végre, mint összes elődje együttvéve.  A hatalmas építkezés óriási erőfeszítést igényelt a khmerektől és a kincstárt is súlyosan érintette. Az emberi és anyagi erőforrások kizsákmányolása meggyöngítette az országot. 1431-ben a sziámi thaiak megtámadták Angkort és a város hét hónap után elesett, majd nem sokkal ezután teljesen elnéptelenedett.

Angkor körül az idők folyamán, bonyolult mérnöki pontossággal kitalált csatorna- és tározórendszer épült. Az esős évszakban a nyári monszun idején a túlfolyócsatornák összegyűjtötték a vizet, így megakadályozva a hatalmas áradásokat, az aszályos hónapokban öntözésre használták a víztározókban felgyűlt vizet. Ennek az egyedülálló technikának köszönhetően a rizsföldeken évente háromszor arathattak óriási terméshozamokat produkálva. Angkor gazdaságát nem a pénz működtette, hanem a rizs. Rizzsel fizettek a munkásoknak, a templomi személyzetnek (templomszolgák, papok, táncosok száma egy kisebb templomegyüttes estén is elérhette a 10 ezret). Így további művelhető területek létrehozása miatt nagy mennyiségű erdőt irtottak ki, tehát a föld kizsákmányolása is fontos szerepet játszhatott a birodalom hanyatlásában.

Milyen okok járulhattak a birodalom hanyatlásához, majd bukásához? A hinduizmus háttérbe szorulásával és így az egyenjogúságot hirdető buddhizmus előretörésével az uralkodó osztály tekintélyét folyamatosan vesztette el, mely belső ellentéteket okozott. Lehetséges, hogy a Kína és Dél- Kelet Ázsia közt fellendült kereskedelem folytán a khmer uralkodók gazdasági megfontolás miatt helyezték át székhelyüket a Phnum Pénh vidékére (mai Kambodzsa fővárosa), a Mekong folyó közelébe, ahonnan jóval egyszerűbb volt a kijutás a tengerre. Ám a legújabb kutatások szerint a birodalom hanyatlásának oka ugyanaz a fantasztikus találmány volt, mint, ami a felemelkedést jelentette, a vízmű- rendszere. A pollenvizsgálatok és különleges ciprusfélék évgyűrűvizsgálataiból kimutatható, hogy a 14. században súlyos aszályok sújtották a vidéket. A birodalom északi részei így éheztek, míg a Tibet gleccserei között eredő Mekong folyó vize által táplált területeken bőséges volt az élelem, emiatt belső zavargások törtek ki. Bár a pontos okot nem tudjuk valószínűleg nem egyetlen okra vezethető vissza a birodalom összeomlása.
Angkor hat évszázadon át egy különleges mérnöki csodának köszönhette létét és virágzását, de egy hatalmasabb erő a természet, romlásba taszította.
 

Angkor Vat nemcsak azért érdemes reggel felkeresi, hogy elkerüljük a tikkasztó déli hőséget, hanem hogy megcsodálhassuk a meseszép napfelkeltét. Aki a monumentális épületkomplexumot maga mögött hagyva felfedezi Angkor további építményeit igazi Indiana Jonesnak érezheti magát átélve az egykori felfedezés pillanatait. Charles-Emile Bouvillevaux francia misszionárius 1850-ben bukkant az őserdő közepén Angkor néhány templomára, őt követte nyolc évvel később Henri  Mouhot, akinek rajzaiból derült ki mit is rejt a kambodzsai dzsungel és végül az 1933 és 1972 között francia régészeti misszió tárta fel Angkort és mutatta meg a világnak egyik csodáját.

1992-ben Angkort a Világörökség részévé nyilvánították, mint a dél-kelet ázsiai népek kultúrájának meghatározó helyszínét.

Forrás: https://vilagutazo.blog.hu/

https://www.kihagy6atlan.hu/